Énekek

Kis óvodás az én nevem,
ki nem hiszi jöjjön velem.
Óvodába sietek én,
nem ülök az anyám ölén.
Ott magamat jól viselem,
ha kérdeznek megfelelek,
nem sütöm le a fejemet,
óvónéni ezért szeret.

Volt egyszer egy kemence,
belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence,
fekete lett kis Bence.
Ránézett a mamája,
nem ismert a fiára.
Becsukta a kemencét,
jól elverte kis Bencét.

Sorba felállni kis gyerekek,
Nyújtsuk előre a kezeket,
most fel az égre, most meg le,
csípőre téve végezve.
Most a jobb lábam mozgatom,
mellé a balt is lógatom,
kétszer előre hajolok,
kétszer a földre guggolok.

Süss fel nap, fényes nap,
kertek alatt a ludaim megfagynak.

Piszkos a kezem, meg a tenyerem,
attól kapok betegséget, ha nem mosom meg.
de én megmosom szagos szappannal,
elfutnak a bacilusok, nem lesz semmi baj.

Nagyot ugrik a kis nyuszi,
az ő neve Nyuszi-Muszi,
hosszú fülű ,
és sohasem Alamuszi.