2013. január 27., vasárnap

Tél van!

Minden évszaknak megvan a maga szépsége...gyönyörű tájakat varázsol a hóesés, még egy egyszerű fát, vagy bokrot is hófehér, csillogó ruhába öltöztet a tél.


A gyerekek a hideg ellenére is nagyon élvezik a telet, ezért pénteken kimentünk a játszótérre hóembert építeni.

A gyerekek szorgalmasan gyűjtötték a havat...

Már csak a feje hiányzik...


A gyerekek kavicsokat gyűjtöttek, hogy szeme, szája orra is legyen a hóemberünknek.





ĺme a végeredmény!

Az elmúlt két hétben tanultunk néhány éneket, melyek a téllel (hóemberrel, havazással, szánkózással) kapcsolatosak, íme belőlük néhány:

                                          Énekek


Hóember, hóember, hóból van a lába, répából a orra.
Amíg itt a tél, senkitől se fél,
Kalapjára, subájára havat szór a szél.

Hóember, hóember itt áll az útszélen, hízik egész télen
Ha meleget ad a tavaszi nap,
Ide-oda düledezik, csöpög, mint a csap.




Esik a hó, térdig ér már.
Hóból épült hófehér vár.
Benne lakik egy hóember,
hócsatázni velünk nem mer.

Csináljunk egy igazán jót!
Hozzuk elő a kis szánkót!
Egyik húzza, másik tolja,
csússzunk le a domboldalba!




Nagy a hó, fehér hó,
Tapsolj egyet Isten jó!
Nagy a hó, fehér hó,
Kacsints egyet Isten jó!
Nagy a hó, fehér hó,
Ugorj egyet Isten jó!
Nagy a hó, fehér hó,
Bólints egyet Isten jó!
  

Versek

Aki fázik, Kányádi Sándor

Aki fázik, vacogjon,
Fújja körmét, topogjon,
Földig érő kucsmába,
Nyakig érő csizmába!

Burkolódzék bundába,
Bújjon be a dunyhába,
Üljön rá a kályhára,
Mindjárt megmelegszik.

 

 

Nagy a hó igazán, fut a sí meg a szán.
Hej, hó, lecsúszik a Jani meg a Ferkó.
 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések: